Cardiosys Basic

Specifikáció

Miben segít?

A CARDIOSYS ^BASIC rendszer egy széleskörű szívelektrofiziológiai (EKG) mérő és elemző rendszer, amely gyorsan és hatékonyan alkalmazható a klinikai, háziorvosi és sportorvosi gyakorlatban. Előnye, hogy a már hagyományosan kialakult elektróda elrendezést (9 elvezetés) alkalmazva a szoftver által biztosított lehetőségekkel mélyrehatóan elemezhetők a ritmuszavarok hatására kialakuló akut és krónikus kóros elváltozások. Példaként emelhető ki korunk egyik súlyos problémája a „hirtelen szívhalál”, amelynek kialakulását, valamint rapid negatív hatásának hátterét a jelenlegi rendszerek körülményesen, vagy részlegesen tudják vizsgálni.

A hirtelen szívhalál a fejlett országokban az egyik gyakori halálozási ok, melynek hátterében az esetek jelentős részében látható strukturális szívbetegség nem igazolható és látszólag egészséges emberekben is kialakulhat [1]. Fiatal egyéneken a hirtelen szívhalál számos esetben örökletes ritmuszavarokat okozó betegség következménye, mint például a szívizom repolarizációjának zavarához vezető kongenitális hosszú QT szindróma (LQTS) [2]. LQTS-ban szenvedő betegekben a fenotípus nagymértékben variábilis és az egyéni kockázat ritmuszavarok kialakulására jelentősen eltér az ugyanazon mutációt hordozó LQTS betegekben is [3]. Klinikailag nem manifeszt LQT mutációt hordozó betegeken, akiknek a hagyományos EKG-n mérhető QT intervalluma normális hosszúságú, életveszélyes ritmuszavarok és hirtelen szívhalál alakulhat ki olyan gyógyszerek vagy étrendi tényezők következtében, melyek nyújtják a szívizom repolarizációját [4]. Az életveszélyes ritmuszavarok kockázatának becslése, a ritmuszavarok előrejelzése nagy nehézséget jelent a klinikai gyakorlatban [5].

További fontos szempont, hogy a fejlesztés alatt álló gyógyszerek ritmuszavart kiváltó (ún. proaritmiás) mellékhatásának kockázati felmérése elsődlegesen fontos lenne, de a jelenlegi módszerek, melyek főleg a repolarizáció megnyúlására és az IKr áramra kifejtett esetleges gátló hatásokra koncentrálnak, nem adnak megbízható adatokat [6-7].

A fent említett problémák vonatkozásban merült fel a repolarizációs tartalék fogalma [8-9], melynek prediktivitása kísérletesen is bizonyításra került [10-11]. E koncepció szerint, ha veleszületett vagy szerzett okok miatt egy szívizom repolarizáló ionáram funkciója csökken, az nem feltétlen vezet klinikailag látható repolarizáció megnyúláshoz és ritmuszavarhoz (csak repolarizációs tartalék beszűküléséhez), hiszen a többi ionáram a kiesett funkciót kompenzálni képes. Ugyanakkor, ha további repolarizációt gátló, akár enyhe hatások érik a szívet (nem kardiovaszkuláris gyógyszerek, étrendi tényezők stb.), akkor jelentős QT intevallum megnyúlás, súlyos kamrai ritmuszavarok alakulnak ki, melyek hirtelen szívhalálhoz vezethetnek.

Az elmúlt években felmerült egy új EKG paraméter felhasználása a proaritmiás kockázat megbízhatóbb előrejelzésére, valamint a repolarizációs rezerv felmérésére, az ún. ütésről ütésre („beat-to-beat”) történő QT intervallum variabilitás mérése, mely a szívizom repolarizáció instabilitásának jellemzésére használható, és számszerűen a QT intervallum rövid-távú variabilitásaként adható meg [12]. A rövidtávú variabilitás növekedése jobban korrelált a később jelentkező súlyos kamrai ritmuszavarok előfordulásával, mint a hagyományos EKG paraméterek mind kísérletes [13-14], mind klinikai körülmények között [15-17].

Irodalom:

1. Fishman, G.I. et. al. Sudden cardiac death prediction and prevention: report from a National Heart, Lung, and Blood Institute and Heart Rhythm Society Workshop. Circulation 2010, 122: 2335-2348.
2. Roden DM. Clinical practice. Long-QT syndrome. N Engl J Med 2008, 358: 169-176.
3. Benhorin J et al. Variable expression of long QT syndrome among gene carriers from families with five different HERG mutations. Ann Noninvasive Electrocardiol 2002, 7: 40-46.
4. Schwartz PJ et al. Genotype-phenotype correlation in the long-QT syndrome: gene-specific triggers for life-threatening arrhythmias. Circulation. 2001, 103(1): 89-95.
5. Odening KE, Brunner M. Risk stratification in long QT syndrome: Are we finally getting closer to a mutation-specific assessment of an individual patient's arrhythmogenic risk? Heart Rhythm 2013, 10: 726-727.
6. Haverkamp W et. al. The potential for QT prolongation and proarrhythmia by non-antiarrhythmic drugs: clinical and regulatory implications. Report on a policy conference of the European Society of Cardiology. Eur Heart J, 2000, 21(15): 1216-1231.
7. Farkas AS, Nattel S (2010). Minimizing repolarization-related proarrhythmic risk in drug development and clinical practice. Drugs 70: 573–603.
8. Roden DM. Taking the idio out of idiosyncratic-predicting torsades de pointes. Pacing ClinElectrophysiol 1998, 21: 1029–1034.
9. Varró A, Baczkó I. Cardiac ventricular repolarization reserve: a principle for understanding drug-related proarrhythmic risk. Br J Pharmacol 2011, 164(1): 14-36.
10. Varró A et al. The role of IKs in dog ventricular muscle and Purkinje fibre repolarization. J Physiol 2000, 523: 67–81.
11. Jost N et al. Restricting excessive cardiac action potential and QT prolongation: a vital role for IKs in human ventricular muscle. Circulation 2005, 112: 1392–1399.
12. Varkevisser R et al. Beat-to-beat variability of repolarization as a new biomarker for proarrhythmia in vivo.HeartRhythm 2012, 9: 1718 –1726.
13. Lengyel Cs et al. Combined pharmacological block of IKr and IKs increases short-term QT interval variability and provokes Torsades de Pointes. Br J Pharmacol 2007, 151: 941–951.
14. Thomsen MB et al. Increased short-term variability of repolarization predicts d-sotalol-induced torsades de pointes in dogs. Circulation 2004, 110: 2453–2459.
15. Hinterseer M et al. Relation of increased short-term variability of QT interval to congenital long-QT syndrome.Am J Cardiol 2009, 103: 1244–1248.
16. Hinterseer M et al. Usefulness of short-term variability of QT intervals as a predictor for electrical remodeling and proarrhythmia in patients with nonischemic heart failure.Am J Cardiol 2010, 106: 216–220.
17. Lengyel Cs et al. Increased short-term variability of the QT interval in professional soccer players: possible implications for arrhythmia prediction. PLoS ONE. 2011, 6(4): e18751.

Rendelhető kivitelek

A termékkódokra klikkelve részletes táblázatot talál.

Letöltések

  Kardiovaszkuláris és neuropátiás analizáló rendszerek