Ergo Stress - Telemetriás terheléses kardiovaszkuláris analizáló rendszerek

Specifikáció

Miben segít?

Terhelésvizsgáló rendszereink kiemelkedő példái a magyar innováción és a megbízható német gyártástechnológián alapuló gyártmányfejlesztésnek. Előnyük a gyakorlatban használt rendszerekkel szemben, hogy megőrizték a már bevált és elterjedten használatos kardiális vizsgáló felületeket (pl. ST analízis, HR, RR, NIBP folyamatos monitorozás és trendképzés, stb.), emellett lényegesen mélyrehatóbban analizálhatók a terhelésre kialakuló kardiovaszkuláris változások online (terhelés alatt) és offline (terhelés után). További kiemelkedő előny, hogy a kardiovaszkuláris rendszertől függetlenül vizsgálható a stressz hatása a vizsgálat teljes időtartama alatt a gasztrointesztinálismotilitás változások (EGIG) alapján. A myoelektrikus jeleket folyamatosan rögzítő holter modul (EGIG-02) bármely rendszerhez szabadon csatlakoztatható.

A rendszer analízis felületének igazolásaként például a hirtelen szívhalálra hajlamosító tényezők preventív diagnosztizálását emelnénk ki. A hirtelen szívhalálhátterében sok esetben a nehezen felismerhető silent ischémiák és silent myocardiális infarktusok kockázatai húzódnak meg. Fiatal egyéneken a hirtelen szívhalál számos esetben örökletes ritmuszavarokat okozó betegség következménye, mint például a szívizom repolarizációjának zavarához vezető kongenitális hosszú QT szindróma (LQTS) ^[1]. LQTS-ban szenvedő betegekben a fenotípus nagymértékben variábilis és az egyéni kockázat ritmuszavarok kialakulására jelentősen eltér az ugyanazon mutációt hordozó LQTS betegekben is ^[2]. Klinikailag nem manifeszt LQT mutációt hordozó betegeken, akiknek a hagyományos EKG-n mérhető QT intervalluma normális hosszúságú, terhelésre vagy a szívizom repolarizációját megnyújtó gyógyszerek, étrendi tényezők következtében váratlanul kialakulóéletveszélyes ritmuszavarok és hirtelen szívhalál léphet fel ^[3]. Az életveszélyes ritmuszavarok kockázatának becslése, a ritmuszavarok előrejelzése nagy nehézséget jelent a klinikai gyakorlatban ^[4].

A fent említett problémák vonatkozásban merült fel a repolarizációs tartalék fogalma ^[5-6], melynek prediktivitása kísérletesen is bizonyításra került ^[7-8]. E koncepció szerint, ha veleszületett vagy szerzett okok miatt a szívizom egy repolarizáló ionáramának funkciója csökken, az nem feltétlen vezet klinikailag detektálható repolarizáció megnyúláshoz és ritmuszavarhoz (csak a repolarizációs tartalék beszűküléséhez), hiszen a többi ionáram a kiesett funkciót kompenzálni képes. Ugyanakkor, ha további repolarizációt gátló, akár enyhe hatások érik a szívet (nem kardiovaszkuláris gyógyszerek, étrendi tényezők stb.), akkor jelentős QT intevallum megnyúlás, súlyos kamrai ritmuszavarok alakulhatnak ki, melyek hirtelen szívhalálhoz vezethetnek.

Az elmúlt években felmerült egy új EKG paraméter felhasználása a proaritmiás kockázat megbízhatóbb előrejelzésére, valamint a repolarizációs rezerv felmérésére, az ún. ütésről ütésre („beat-to-beat”) történő QT intervallum variabilitás mérése, mely a szívizom repolarizáció instabilitásának jellemzésére használható, és számszerűen a QT intervallum rövid-távú variabilitásaként adható meg ^[9]. A rövidtávú variabilitás növekedése jobban korrelált a később jelentkező súlyos kamrai ritmuszavarok előfordulásával, mint a hagyományos EKG paraméterek mind kísérletes ^[10-11], mind klinikai körülmények között ^[12-14].

Az előzőekben leírtak terhelés hatására fokozottabban jelentkezhetnek, ami ezen analízis funkciók bevitelét eredményezte. A rendszer a vizsgálat végén egy automatikus, minden EKG paraméterre (idő, amplitúdó) kiterjedő elemzésre ad lehetőséget, mely a képernyőtartalommal együtt nyomtatható. Emellett a letárolt primer görbék bármikor visszahívhatóak, és a terhelés függvényében részletesen is analizálhatók.

A kardiális diagnosztikai vizsgálatokhoz (általános kardiológia, sport, harcászati kiképzés, stb.) használt terheléses rendszerek jellemzője, hogy elsődlegesen a szív elektorfiziológiai vizsgálatára koncentrálnak. Ez a sportolók esetén kiegészül egy korlátozott CO2 paraméterfigyeléssel is. Szakmai körökben már többször felmerült az igény egy olyan non-invazív módszer iránt, amely a vizsgált személy mozgását nem korlátozza, de a szívműködés mért jeleivel egyidejűleg észleli a kialakuló stresszhatást is. Ismert fiziológiai paradigma, hogy a stressz hatása jól megfigyelhető a gasztrointesztinális terület (gyomor és bél) motilitásváltozásain keresztül. A bélidegrendszer külön egységet képez, afféle „zsigeri agynak” is tekinthető, működése azonban csak látszólag önálló. A szimpatikus és kisebb mértékben a paraszimpatikus vegetatív efferensek átszövik a gyomor-bélhuzam saját idegrendszerét, és elsődleges jelzőrendszerként szolgálnak a külső stresszhatások gyors érzékeléséhez.

A vizsgálat objektivitását jelentősen megnövelné azon ténynek a pontos regisztrálása, hogy a terhelésre létrejövő kardiovaszkuláris zavarok milyen arányban vezethetőek vissza e régió kóros elváltozásaira, vagy a terheléssel kiváltott stressz által keletkezett közvetetett hatásra.

Irodalom:

1. Roden DM. Clinical practice. Long-QT syndrome. N Engl J Med 2008, 358: 169-176.
2. Benhorin J et al. Variable expression of long QT syndrome among gene carriers from families with five different HERG mutations. Ann Noninvasive Electrocardiol 2002, 7: 40-46.
3. Schwartz PJ et al. Genotype-phenotype correlation in the long-QT syndrome: gene-specific triggers for life-threatening arrhythmias. Circulation. 2001, 103(1): 89-95.
4. Odening KE, Brunner M. Risk stratification in long QT syndrome: Are we finally getting closer to a mutation-specific assessment of an individual patient's arrhythmogenic risk? Heart Rhythm 2013, 10: 726-727.
5. Roden DM. Taking the idio out of idiosyncratic-predicting torsades de pointes. Pacing ClinElectrophysiol 1998, 21: 1029–1034.
6. Varró A, Baczkó I. Cardiac ventricular repolarization reserve: a principle for understanding drug-related proarrhythmic risk. Br J Pharmacol 2011, 164(1): 14-36.
7. Varró A et al. The role of IKs in dog ventricular muscle and Purkinje fibre repolarization. J Physiol 2000, 523: 67–81.
8. Jost N et al. Restricting excessive cardiac action potential and QT prolongation: a vital role for IKs in human ventricular muscle. Circulation 2005, 112: 1392–1399.
9. Varkevisser R et al. Beat-to-beat variability of repolarization as a new biomarker for proarrhythmia in vivo.HeartRhythm 2012, 9: 1718 –1726.
10. Lengyel Cs et al. Combined pharmacological block of IKr and IKs increases short-term QT interval variability and provokes Torsades de Pointes. Br J Pharmacol 2007, 151: 941–951.
11. Thomsen MB et al. Increased short-term variability of repolarization predicts d-sotalol-induced torsades de pointes in dogs. Circulation 2004, 110: 2453–2459.
12. Hinterseer M et al. Relation of increased short-term variability of QT interval to congenital long-QT syndrome.Am J Cardiol 2009, 103: 1244–1248.
13. Hinterseer M et al. Usefulness of short-term variability of QT intervals as a predictor for electrical remodeling and proarrhythmia in patients with nonischemic heart failure.Am J Cardiol 2010, 106: 216–220.
14. Lengyel Cs et al. Increased short-term variability of the QT interval in professional soccer players: possible implications for arrhythmia prediction. PLoS ONE. 2011, 6(4): e18751.

Rendelhető kivitelek

A termékkódokra klikkelve részletes táblázatot talál.

Letöltések

  Terheléses kardiovaszkuláris és stressz analizáló rendszerek (pdf)